A svéd legfelsőbb bíróság csütörtökön elutasította két, Törökország által körözött férfi kiadatását, arra hivatkozva, hogy Svédországban nem tekintik bűncselekménynek azt, aminek az elkövetésével a török hatóságok vádolják őket.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán kijelentette, hogy a parlament őszi ülésszakának kezdetekor terjeszti az ankarai törvényhozás elé Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját.
Recep Tayyip Erdogan török elnök tárgyalásokat fog folytatni nacionalista parlamenti szövetségesével, a MHP-vel a svéd NATO-csatlakozásáról, mivel a kisebbik koalíciós partner szerint Svédország állítólag nem határolódott el a terrorizmustól.
Az elmúlt napokban mintha szabályos pálfordulást látnánk Recep Tayyip Erdogantól: miközben az ukrajnai háború kitörése óta Törökország inkább egyensúlyozott egyfelől a Nyugat és Ukrajna, másfelől Oroszország között, a török elnök most több olyan látványos gesztust is tett, amellyel mintha egyértelműen az előbbiek mellett tette volna le a voksát. Ukrajna NATO-tagságának támogatása, az Azovsztal öt védőjének hazaküldése a Moszkvával kötött megállapodás ellenére, végül a svéd NATO-csatlakozásba történő beleegyezés: olyan sorozat, amivel Ankara a Nyugat és Ukrajna kedvére tett, és rosszalló kijelentéseket kapott Oroszországtól. De mennyire beszélhetünk valóban pálfordulásról, és vajon mi áll az erdogani fordulat mögött?
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vilniusi NATO-csúcs kapcsán kiemelte, már csak technikai kérdés a svéd NATO-csatlakozás magyar ratifikálása.
Rendkívüli biztonsági intézkedésekkel – többek között három német Patriot légvédelmi rendszerrel – készül a NATO keddi és szerdai, a litván fővárosban, Vilniusban tartandó csúcstalálkozójára, amelyen várhatóan Ukrajna csatlakozása lesz a fő téma. Svédország felvételének kérdését – úgy tűnik – a csúcs előtti utolsó pillanatban sikerült rendezni azzal, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök hosszas vonakodás után rábólintott a csatlakozási kérelem ratifikálására. Milyen témákra készülhetünk, és milyen eredmények várhatók az ukrajnai háború kirobbanása utáni negyedik csúcstalálkozótól?
Az Amerikai Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan bejelentette, hogy Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke a Törökországnak szánt F-16-os vadászrepülőgépek átadásával fog foglalkozni a közeljövőben.
Beleegyezett a török elnök abba, hogy minél hamarabb a török parlament elé terjeszti Svédországnak a NATO-hoz való csatlakozási kérelmét - közölte a Reuters tudósítása szerint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn, a vilniusi NATO-csúcstalálkozó előestéjén. A Politico ennél konkrétabb üzenettel közölte a hírt: értékelésük szerint Törökország gyakorlatilag feladta az eddigi ellenkezését, és most már támogatja Svédország NATO-tagságát. Joe Biden amerikai elnök rögtön üdvözölte a török elnök döntését, akárcsak a német külügyminiszter, a svéd miniszterelnök pedig hatalmas lépésről beszélt a NATO-tagság felé.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn Vilniusban kijelentette, hogy Svédország eleget tett a Törökország által a svéd NATO-tagsághoz fűzött feltételeknek, Olaf Scholz német kancellár pedig elutasította a svéd NATO-tagság és Ankara EU-csatlakozási tárgyalásai felújításának összekapcsolását.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök ma felvetette, hogy országa akkor hagyná jóvá a svéd NATO-csatlakozási kérelmet, ha cserébe beléphetne az Európai Unióba. A török uniós csatlakozás folyamata elég régre tekint vissza. Törökország 1999 decemberében kapott uniós tagjelölti státuszt és 2005-ben meg is kezdte a csatlakozási tárgyalásokat, azonban a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok terén tapasztalható folyamatos visszalépés miatt 2018 júniusa óta megrekedtek a tárgyalások. A fentiek tükrében azt is érdemes megvizsgálni, hogy milyen akadályai és előnyei lennének Ankara uniós csatlakozásának, és azt is megnézni, hogy miről is szólhat igazából a mostani kijelentés.
Joe Biden amerikai elnök Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során kifejtette, hogy fel kellene gyorsítani Svédország NATO-csatlakozását.
Törökország 18%-ról 20%-ra emelte az áruk és szolgáltatások hozzáadottérték-adóját, valamint a banki fogyasztási hitelek után beszedett adót - derül ki az ország Hivatalos Közlönyében megjelent közleményből
Ha a török gazdaságról van szó manapság, mindenkinek a magas infláció és a folyamatosan új mélypontra gyengülő líra jut eszébe. Mindezek fényében meglepő lehet, hogy a regnáló elnök, Recep Tayyip Erdoğan hogyan volt képes a várakozásokra rácáfolva sima győzelmet aratni az elnökválasztáson. Pedig a török gazdaságban nem kizárólag a magas infláció és a gyenge deviza a sztori most, hanem az európait nagyon messze lepipáló növekedés is. A törökök a koronavírus-járvány és az energiaválság idején mintegy harmadával növelték a gazdaságukat, és ez az átlagemberek életére is hatással volt.
Marokkó meghatározatlan időre visszahívta svédországi nagykövetét, egyben a külügyminisztériumba kérette Svédország rabati ügyvivőjét, miután egy férfi széttépte és elégette a Korán muszlim szent könyv egy példányát Stockholm központi mecsetjének közelében szerdán.
Törökország fenntartja álláspontját Svédország NATO-csatlakozásáról, mert Stockholm idekapcsolódó eddigi törvényalkotási lépéseit nem tartja elegendőnek a svéd tagság támogatásához. Ezt Recep Tayyip Erdogan török elnök szögezte le Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott telefonbeszélgetésén, amelyet az Anadolu török hírügynökség ismertetett hétfőn az elnöki kommunikációs igazgatóság közleménye alapján.
Szerepel Svédország NATO-csatlakozásának megszavazása a magyar Országgyűlés júniusi–júliusi üléstervében, pontos időpont azonban még nincs – vette észre az atv.hu.
Svédország egyáltalán ne várjon más hozzáállást Törökországtól a NATO-csatlakozását illetően a júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozón - jelentette szerdán a török sajtó Recep Tayyip Erdogan török elnök szavaira hivatkozva.